A siklórepülő eszközzel való légi közlekedésre vonatkozó hazai jogszabályi előírások Kategória: Siklóernyős Tippek Tanácsok és Érdekességek

A siklórepülők a XCVII./1995-ös Légiközlekedési törvény 71. §. 40. pontja szerint:

„siklórepülő eszköz: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő”

A fentiekben megfogalmazott rendelet a  21/2015. (V. 4.) (NFM rendelet a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról) 2.§. 25.pontja  alapján:

„siklórepülő eszköz: repülőeszköz, … lehet sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő”

A XCVII./1995-ös Légiközlekedési törvény 17. §. szerint:

„ (1) A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről,”

Ezt a nyilvántartást siklórepülők esetében a hatóság az alábbi jogszabály alapján delegálta a Siklórepülő Tanúsító Szervezeteknek ( 21/2015. (V. 4.) (NFM rendelet a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról):

„118.§.  (5) A tanúsító szervezet köteles a honlapján nyilvános adatként, korlátozás nélkül, folyamatosan a megfelelőségi tanúsítvány, korlátozott megfelelőségi tanúsítvány kiadásától számított 5 évig közzé tenni az általa vezetett nyilvántartásból.”

 

A pilóta képzettségére és jogosultságára vonatkozóan a XCVII./1995-ös Légiközlekedési törvény 52. §. (3). bekezdése irányadó:

„ Szakszolgálati engedély nélkül vezethető repülőeszközt az vezethet, aki teljesíti a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben az adott repülőeszköz vonatkozásában előírt követelményeket, továbbá rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott, érvényes orvosi minősítéssel.”

 

Az egészségi alkalmasságról szóló jogszabály (27/2014. NFM rendelet) 4.§. (3) bekezdése szerint:

 

„a 300 kg össztömeg feletti repülőeszköz vezetőjének meg kell felelnie a MED rész B. alrész 2. szakasza szerinti 2. osztályú orvosi minősítés követelményeinek és a hozzá tartozó AMC-ben foglalt követelményeknek.”

 

 

A törvényben hivatkozott képző szervezetekről szóló rendelet az 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet  … a repülőeszköz … képző szervezetek engedélyezéséről.

 

Ebben előírás a képző szervezet által kiadott tanúsítvány:

 

„135. § A képző szervezet az általa lefolytatott képzésekről és vizsgákról tanúsítványt állít ki, amelynek formátumát a kézikönyveiben határozza meg. A tanúsítvány legalább a következőket tartalmazza:

  1. a) a kiállító szervezet neve, címe, képzési engedélyének száma,
  2. b) a növendék neve, születési helye és ideje,
  3. c) az elvégzett képzés megnevezése,
  4. d) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontja,
  5. e) a sikeres elméleti vizsga időpontja, amennyiben a képző szervezet folytatta le az elméleti vizsgáztatást,
  6. f) a sikeres gyakorlati vizsga időpontja, amennyiben a képző szervezet folytatta le a gyakorlati vizsgáztatást,
  7. g) a tanúsítvány kiállításának időpontja,
  8. h) a képző szervezet nevében kiállításra jogosult személy neve és aláírása és
  9. i) a tanúsítvány azonosítószáma.”

 

Ilyen tanúsítványt az illetékes Légügyi Hatóság nyilvántartásában szereplő Nemzeti Képzőszervezet ad ki.

 

Az 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet (… a repülőeszköz … képző szervezetek engedélyezéséről) 5.§-a startkönyv használatát követeli az alábbiak szerint:

 

„5. § (1) A légijármű vezetőjének, a repülőeszköz vezetőjének és a légijármű vagy repülőeszköz vezetői szakszolgálati engedélyt kérelmező növendéknek a repülési idő nyilvántartására – a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formában és tartalommal – repülési naplót kell vezetnie.”

 

 

A repüléshez használt siklórepülő eszköz az alábbi jogszabályi követelményeket  kell teljesítse:

 

A repülőeszköz repülésre való alkalmasságának megállapítását  a 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról – szabályozza.

Ebben a siklórepülők alkalmasságát a Légügyi hatóság által akkreditált tanúsító szervezet állapítja meg.

 

Erről a tanúsító megfelelőségi tanúsítványt állít ki az alábbiak szerint:

 

  1. § (1) Ha a tanúsító szervezet – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – vizsgálata alapján megállapítja, hogy a repülőeszköz rendeltetésszerű használatra alkalmas, akkor megfelelőségi tanúsítványt állít ki. A megfelelőségi tanúsítvány a következőket tartalmazza:
  2. a) a siklórepülő eszköz, illetve az ejtőernyő tok-heveder rendszere, főejtőernyője, tartalék-ejtőernyője (a továbbiakban együtt: ejtőernyő részei)
  3. aa) fajtájának megnevezését,
  4. ab) azonosító jelét,
  5. ac) típusát, ha van, az altípusát, vagy méretét, szabványos minősítési besorolását, kategóriáját,
  6. ad) gyártójának megnevezését, a gyártás dátumát, és a gyártási számát,
  7. ae) törzskönyvének számát,
  8. b) a tanúsító szervezet nevét, tanúsítási engedélyének számát,
  9. c) a megfelelőségi tanúsítvány kiállításának és érvényességének dátumát,
  10. d) a tanúsító szervezet nevében aláírásra jogosult személy aláírását.

 

 

A XCVII./1995-ös Légiközlekedési törvény 69. §. alapján a repülőeszköznek rendelkeznie kell harmadik személyre szóló (a másnak okozható kárra vonatkozó) érvényes felelősségbiztosítással.

 

Továbbá kötelező az üzemeltetőnek repülésbiztonsági ügyeletet tartani a XCVII./1995-ös Légiközlekedési törvény 65. §. alapján:

„Lt.65/A. § (1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, …. repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.”

„(3a) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű üzemben tartójának,” – a siklórepülők ilyen repülőeszközök –  „ …. törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére, nyomon követésére valamint a szükséges intézkedések meghozatalára a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti készenléti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez … amely hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja”

 

A 923/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELET (2012. szeptember 26) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról… szabályozza az európai légtér használat közös szabályait (SERA – Standardized European Rules of Airspace). Ezek alapján:

„SERA.3105 Minimális repülési magasságok: A fel- és leszállás eseteit, valamint a légiközlekedési hatóság által engedélyezett eseteket kivéve a légi jármű városok, települések sűrűn lakott területei vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett csak olyan magasságon repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás a földön lévő személyek és vagyontárgyaik indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható.”

„SERA.5005 Látvarepülési szabályok

  1. f) A leszállás és felszállás eseteit, valamint az illetékes hatóság által külön engedélyezett eseteket kivéve VFR repülések nem végezhetők:
  2. városok, települések sűrűn lakott területei vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légi járműtől számított 600 méter sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 300 méternél (1 000 lábnál) alacsonyabban;
  3. az 1. pont szerintiektől eltérő egyéb területeken a föld- vagy vízfelszín fölött 150 méternél (500 lábnál) alacsonyabban, vagy a légi járműtől számított 150 méter sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 150 méternél (500 lábnál) alacsonyabban.”

 

 

A fenti szabályok megszegőivel szemben a szabálysértési hatóság a 2012. évi II. törvény (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) alábbi pontjai alapján járhat el:

 

„176. § *  (1) Aki … légi járművet, …úgy vezet, hogy annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.

(2) Aki …  légi jármű …, vezetését olyan személy részére átengedi, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.”

 

„217. § Aki a) … légi járművet… úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy

  1. b) … légi jármű … vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el.”

 

„228. § (1) Aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja, szabálysértést követ el.

(2) Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.”